Őrült világ

Átadtam a buszon a helyem egy idős nőnek, egy másiknak a több kilós dobozát segítettem elcipelni egy térig. Úgy tűnik, ha magam alatt vagyok, valamiért megnő a segítőkészségem. Talán csak így foglalom le magam. Bár az ok nem is lényeges. A következtetés az, hogy a világnak a javára válik a nyomorom.
Egy magyar érzelmű nő hangosan énekelte a Szózatot a villamoson, aztán tájékoztatta a hazaárulókat, hogy két megálló múlva leszállhatnak. Kedvem lett volna elmagyarázni neki, hogy a szerelvényen mindenki tudja ezt a dalt, csak nem attól érzik magukat jól a hazájukban, ha akkor nyomják ki magukból harsányan, amikor kedvük tartja. Nem tettem, jött a megállóm, még a hazaárulóké előtt. Hülye vén szipirtyó.
Az egyetlen rendszám, amit ma elolvastam az ELJ-956 volt... ELJ... jó, élek...