A könyvtárból jövök, ahol összefutottam a Kapitányommal. Jót beszélgettünk erről meg arról, és... nagyszerű volna. Igazán nagyon nagyszerű. Pedig ezt soha nem mertem ilyen következetesen elgondolni, mindig csak felsejlett bennem, meg kérdések soraként bukkant csak elő. Most pedig valószínűvé vállt. Nagyon szeretném, ha így lenne. Bár mindenhogyan jó, de így lenne a legeslegjobb, főként így az utolsó évemre a suliban. Utolsó év, ha nem bukom meg, persze. Ilyenre viszont nem is szabad gondolni. Csak jó dolgokra szabad.