Szünet

Nem tudnám elmondani rendesen, milyen érzés. Minden folydogál a medrében, és akárhogy sejtem, hogy valami nincsen rendben, elhessegetem inkább. Aztán végtére kibújik a szög a zsákból, összehúzom magam, és hangom halkan, félősen cseng, mintha azon múlna, hogy elszakadjon a cérnaszál. És csak ülök leszegett fejjel, és reménnyel telve várok, ami jó is, de rossz is... hiszen mi van akkor ha hiába reménykedtem? Akkor még jobban összehúzom majd magam, és még jobban lehajtom a fejem.