2007. június 29., péntek

Álmodozás

A nap legmeglepőbb pillanataiban kalandoznak el teljesen a gondolataim. Nem is rutin műveletek alatt, vagy unalmas percekben, hanem bármikor, amikor pedig néha figyelnem kéne. Megdöbbentő, és egyben nagyon megszokott már. És végül is senkit nem zavar. És furcsa, hogy amikor pedig ábrándozásaim tárgyai valósak lesznek, akkor... hm. Nem azt mondom, hogy akkor már nem is kellenek, de akkor már átlényegül minden. Talán néha jobb csak vágyni. Vagy egyszerűen más benne a jó, mint tapasztalni. Igen, talán erről van szó.

"Kívánod, hogy jöjjön, érkezzen el hozzád,
S mikor itt van már, bár máshogyan hoznák!"

Nincsenek megjegyzések: